A pánikprogramok (scareware) félelmeinkre építve próbálnak becsapni. Cikkünk első részében bemutattuk, hogyan szednek rá minket. Most megmutatjuk, hogyan lehet kivédeni a hamis szoftvereket. Az első részből kiderült, milyen módszerekkel veszik rá a bűnözők a felhasználókat, hogy haszontalan, sőt, akár veszélyes szoftvert, pánikprogramot (scareware) töltsenek le gépükre. Nem véletlenül ilyen aktívak: a scareware nagy üzlet. A kiberbűnözők ma már jól szervezett, teljesítményorientált fizetségen alapuló üzleti modellt használnak, amely a felhasználókat a hamis védelmi programok telepítésére rászedő csalóknak fizet.

A Symantec tanulmánya szerint a TrafficConverter.biz csaló védelmi szoftvert terjesztő webhely top tíz tagja a beszámoló által felölelt 12 hónapos időszak alatt állítólag átlagosan 23000 dollárt, azaz az Egyesült Államok elnöke heti illetményének közel a háromszorosát kereste meg hetente. Az ál-vírusirtók terjesztése tehát jó üzlet.

Ez a gyakorlat a netes kiskereskedők által közkedveltté tett, a társult tagoknak szóló marketingprogramokéhoz hasonlít. A tagoknak szóló marketing programok a netes kiskereskedő webhelyére irányított minden látogató után fizetnek a tagoknak.

A csaló szoftverek terjesztésében résztvevő tagok ezen modell alapján minden sikeres telepítés után 1 és 55 cent közötti összeget kapnak. A legtöbbet az egyesült államokbeli felhasználók általi telepítések hozzák, ezt követi az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztrália. Egyes terjesztő helyek tagjaiknak bizonyos számú telepítésért bónuszt, VIP pontokat és elektronikai eszközök vagy luxusautók formájában tárgyjutalmat is adnak.

A hamis vírusirtók terjesztői tehát mindent elkövetnek, hogy telepítsük a haszontalan, sőt akár veszélyes pánikprogramot.Megelőzhetjük a kellemetlen következményeket, ha betartunk néhány egyszerű szabályt. Lássuk tehát, hogyan kerüljük el, hogy egy kártékony pánikprogram landoljon gépünkön.

Dsak bevált, megbízható, jó hírű gyártótól (pl. Symantec, Panda, McAfee, Sunbelt, ESET, stb.) származó védelmi szoftverre költsön, és csak azokat telepítse, amelyek jól bevezetett kereskedőknél és netes boltokban kaphatók.
Kerülje az e-mailben levő hivatkozásokra kattintást, mivel ezek rászedhetik, hogy egy kártékony webhelyre lépjen be! Ehelyett írja be kézzel az ismert és jó hírű webhely URL-jét!

Soha ne nézzen meg, nyisson meg, vagy indítson el semmilyen e-mail csatolmányt, kivéve, ha azt várta, és ismert, megbízható forrásból származik! Gyanakodjon minden olyan e-mailre, amelyet nem közvetlenül önnek címeztek!

Bánjon óvatosan a valódiakat utánzó felugró ablakokkal és reklámcsíkokkal! A webböngészőben megjelenő, kétes hibaüzeneteket gyakran használják a csaló védelmi szoftverek terjesztésében, hogy ezzel vegyék rá a felhasználót a hamis termék letöltésére és telepítésére.

„A csaló védelmi szoftverekről szóló beszámolónk megállapításai nyilvánvalóvá teszik, hogy a kiberbűnözők mohók és elég jól felszereltek ahhoz, hogy az internetezőket csapdába csalják" - hangsúlyozta Teasdale Harold, a Symantec Képviselet területi igazgatója. „Az internetezők elkerülhetik, hogy az ilyen fosztogatók áldozatává váljanak. Mindig mindenki gondoskodjék a legfrissebb védelemről, védelmi szoftvereiket pedig mindig közvetlenül a gyártók megbízható webhelyein szerezzék be."

Forrás:Technet.hu